Fair

Karácsonykor növekszik az áruházi átverések száma...

Itt egy kis olvasmány, hogy mire vigyázzunk mikor nagy bevásárlást tervezünk valamelyik áruházban: (köszönjük ezt a kis összefoglalót Bánky Beának és Dreissiger Ágnesnek)

Könnyen előfordulhat, hogy többet fizetünk, mint amennyit kellene. S ezzel a néha több ezer forintos különbözettel – velünk ellentétben – a kereskedõk, áruházláncok nagyon is tisztában vannak. Karácsony elõtt a kereskedõk minden eszközt bevetnek, hogy üzleteikbe csábítsák a potenciális vásárlókat. Ilyenkor a nagy bevásárlóközpontokra egész évben jellemzõ akciók is megszaporodnak, ám ezek az általános tapasztalat szerint gyakran csak mézesmadzagok. A csábító árú termékek gyakran csak a hirdetésekben léteznek – mondja az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szóvivõje, Szép Gábor. Azok, akik egyesületükhöz fordulnak, sérelmesnek tartják, hogy a meghirdetett akció idején a bevásárlóközpont munkatársai közlik velük: az akciós termék vagy még nem érkezett meg vagy éppenséggel már elfogyott. A vevõcsalogató reklámfogásokon kívül az is elõfordul, hogy a pénztárnál a leárazott termék eredeti árát blokkolják. Ez annál aggályosabb, mivel a hipermarketekben többnyire nagy bevásárlásokat végeznek, a vásárlók a blokkot általában nem a pénztárnál ellenõrzik; rendszerint csak otthon veszik észre, hogy az akciós termékért nem az akciós árat fizették. S kevesen fordulnak vissza, hogy az információs irodáknál újra sorban állva követeljék vissza a különbözetet.

„Függetlenül attól, hogy akcióval csábították vásárlásra a vevõt, vagy két egyforma terméken két különbözõ ár díszeleg, a vásárlónak joga van a feltüntetett legalacsonyabb árat fizetni” – mondja Szép Gábor. A szóvivõ szerint ha ezt a jogát nem tudja érvényesíteni a vevõ, érdemes a Gazdasági Versenyhivatalhoz vagy a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez fordulnia. Legjobban mégis akkor járunk, ha árgus szemmel lessük, hogy a vonalkód-leolvasó pittyegésekor milyen összeg jelenik meg a ki kijelzõn. Ha úgy érezzük, átvertek, érdemes azonnal reklamálni. Legutóbb augusztusban vizsgálódtak, akkor a nevesebb hipermarketeket vették górcsõ alá.

Az eredmény elég lehangoló. Ahány bolt, annyiféle trükk, egy azonban biztos: ott verik át a vásárlót, ahol tudják. Összességében a vizsgált üzletek 30-50 százalékánál kifogásolták az árak feltüntetését. Ez jelentheti az ár hiányát is: elõfordult, hogy 45- féle tej- és tejtermék esetében nem lehetett kideríteni, mennyibe kerül. Az egyik neves cég taktikája pedig az volt, hogy az akciós ár helyett az eredetit ütötték be a gépbe. Kifogásolható egy kaposvári üzlet módszere is.

Náluk egyes elõre csomagolt felvágottak esetében a régi árat nem takarták le, ám az ezt jelzõ vonalkódot igen. Az új kód magasabb árat takart. Viszonylag kellemetlen lehet a vevõnek, amit egy harmadik áruházlánc alkalmaz elõszeretettel: a lejárt árukat átmatricázzák és tovább árusítják. Az egyik boltban egérürüléket is találtak közvetlenül a piskóták mellett, majd egy vásárló a felügyelõségnek el is küldte az ürülék tulajdonosát: az egeret egy kalácsban találta meg. Bár többségében nem ilyen kirívó eseteket találtak, azért figyelemreméltó, hogy a területi felügyelõk összesen 173 ellenõrzést végeztek, ebbõl 145 egységben, azaz az üzletek 84 százalékában állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot.

Próbavásárláskor a legdurvább eseteket Bács-Kiskun megyében észlelték, ahol átlagosan 245 forinttal károsították meg a vevõket. Siklósi Máté azt is elmondta: augusztusban összesen 70 millió forint bírságot róttak ki.

Több millió játék kisebb-nagyobb hiányosságokkal kerül a magyarországi játéküzletek polcaira
„KUTYAJÁTÉK, gyermekek elõl elzárandó.” Ugyanezen a dobozon, igaz, a másik oldalán pedig ez olvasható: „Három éven aluli gyermekek számára nem ajánlott”. Mindezt a fõváros egyik nagyobb játékboltjában, a száz polc egyikén találjuk.

A Fogyasztóvédelmi Felügyelõség három emberével járjuk be az üzletet. Eleinte még csak terepszemlét tartanak, egyenként veszik szemügyre a több száz Barbiebabát és fajátékot. Aztán úgy döntenek, ma mégsincs próbavásárlás, rögtön felfedik magukat. Elõveszik az igazolványukat, mire az eladók kicsit öszszerezzennek. Ám még akkor is készségesnek mutatkoznak, amikor a felügyelõk sokadszorra szalasztják õket a raktárba egyik vagy másik játék dobozáért. A „CE” jelzés, mint megtudjuk, annak bizonyítéka, hogy az adott ketyere biztonságos. A legtöbb árun ezt feltüntették ugyan, ám sokszor ez sem elegendõ. Az ugyanis szabálytalan, ha nincs magyar nyelvû leírás a csomagoláson.

„Ha a játék biztonságos, de egy-két hiányosságot mégis észreveszünk, akkor a raport vé végén jegyzõkönyvet készítünk, majd felhívjuk a forgalmazót.” Az is elõfordul azonban, hogy a játék gyakorlatilag minden eleme szabályellenes, ilyenkor rögtön betiltják a forgalmazását. Brüsszelben akkreditált laboratóriumnak kell kiállítania a tesztbizonyítványt ahhoz, hogy jogszerûen lehessen egy játékon a CE jelzés. Ha viszont már a boltok polcaira kerültek a játékok, nem ér sokat a betiltás. Így fordulhatott elõ az is, hogy most is találtak az ellenõrök már visszavont tárgyakat. Több millió játék van forgalomban, amelyek kilencven százalékát Kínában gyártják. Azt azonban nem lehet megmondani, ebbõl mennyi szabályellenes, hiszen a hibákat csak egyesével lehet kiszûrni.

Karácsonyfafüzérek és csecsemőruhák vezetik a fogyasztóvédők karácsonyi feketelistáját
A KARÁCSONYFAFÜZÉREK és a csecsemõruhák bizonyultak a legveszélyesebb áruknak abban a fogyasztóvédelmi vizsgálatban, amely ma zárul le, és amely kifejezetten a karácsonyi kínálatra összpontosított. A bevásárlási szezonban érdemes tehát odafigyelnünk, milyen karácsonyfaégõkkel aggatjuk tele a fát, ugyanis a bevizsgált 31 díszvilágítási füzérbõl és égõbõl 27 esetben állapították meg, hogy áramütést okozhat. A vizsgált 15 csecsemõruha mindegyikének forgalmazását meg kellett tiltani, ugyanis anyaguk allergiás reakciót válthatott volna ki, illetve a nyaki résznél lévõ zsinór vagy éles patent felsérthette volna a baba bõrét.

MESTERHÁZY ATTILA, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium fogyasztóvédelmi ügyekkel megbízott államtitkára elmondta: piacokon, áruházláncokban, kiskereskedelmi üzletekben és alkalmi karácsonyi árusoknál 315 esetben vizsgálódtak a fogyasztóvédõk, ebbõl 217-szer állapítottak meg szabálytalanságot. „Nem ért bennünket meglepetés – mondja az egyik fõvárosi ellenõr a karácsony elõtti vizsgálatok kapcsán, aki már nyolc éve dolgozik a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnél –, csak sajnáljuk, hogy még mindig érkeznek távol-keleti országokból származó, kétes minõségû, balesetveszélyes karácsonyi izzók.”

ÉLELMISZER-IPARI TERMÉKEKKEL kapcsolatban 131 kereskedelmi egység 80 százalékában tapasztaltak kisebb-nagyobb hiányosságokat. Ezek 82 százaléka áruházlánc volt. Ugyanakkor Mesterházy Attila elmondta: a nagyobb boltok, áruházak kereskedõi ma már kisebb kockázatot vállalnak, miközben az alkalmi árusok többsége vagy elfelejt számlát adni vagy más módon próbálja becsapni a vevõt. A MOSTANI VIZSGÁLAT SORÁN összesen 25 millió forintnyi bírságot szabtak ki a fogyasztóvédõk. Ebbõl egy fillérrel sem motiválják az ellenõrt, azaz nem jutalmazzák a „nagy fogásért”. Bár köztisztviselõi fizetést kapnak, az államtitkár egyetlen olyan esetrõl sem tud, amikor megvesztegetés miatt büntetõeljárást indítottak volna egy fogyasztóvédõvel szemben. „Természetesen elõfordul, hogy megpróbálnak megvesztegetni – mondja az ellenõr –, egyszer egy kínai árus 35 ezer forintot akart a hallgatásomért fizetni, még akkor is, amikor arról gyõzködtem, inkább várja meg a 30 ezres bírságról érkezõ csekket.”

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.